Nálunk járt az év autója – Kia EV6 teszt

Nagyon vártam már, hogy kipróbálhassam az év autóját. Kíváncsi voltam, milyen elektromos autó? De arra még inkább kíváncsi voltam, milyen autó? Mikor nem kötünk kompromisszumokat, hogy jó-jó, de hát ez elektromos. Autópályán ne menj normális sebességgel, mert akkor lefelezed a hatótávot. Meg ilyesmi.

Szóval nagy várakozással vettem át a tesztautót a Hunyadi János úti szalonnál. Beülök. A fejem a tetőt veri. Nem baj, lejjebb engedem az ülést. Hát nem lehet. Végül is az ülőlapot hátrabillentve és a támlát hátra döntve fértem el nagyjából, de az nem volt kényelmes. Elsőre ez sokkolt. Itt egy 25 milliós autó, és nem férek el. Pedig jó nagy kocsi. Csak ugye a külseje sportos, mint az amerikai autók chop roof stílusa, alattunk meg ugye ott van az akksi. Vagyis… de hát ez elektromos. Na mindegy pár nap alatt megbékéltem.

Az egész autó külső megjelenése dinamikus és megnyerő. Úgy néz ki iszonyatosan jövőbe mutatóan, hogy közben mégis autó marad. Nem egy elfuserált csészealj.

Elölről annyira klasszak az elvékonyodó fényszórók és a vékony hűtőmaszk, a lökhárító kiképzése, az alsó szpoiler. Nagy formai kavalkád, de mégis harmonikus egésszé áll össze. Ami pedig sportossá teszi, hogy 1,9 méter széles (tükrök nélkül) és csak 1,55 m magas. A hossza pedig 4,7 méter. Nagyon jók az arányai.

Oldalról nézve is a vonalak, ívek, élek és törések játékát kísérhetjük figyelemmel. Az övvonal az autó végén felkunkorodik, a sárvéső ív feketesége még óriásabbá teszi az amúgy is hatalmas 19” kerekeket. És micsoda kerekek! Az alufelnik igazán mívesre sikeredtek. Azt akármelyik német prémium autó megirigyelhetné.

A hátsó tetőspoiler és kacsafarok együtt igazán üdítő lezárása az EV6 dizájn EVoluciójának.

És akkor fáradjunk hátra. Ne is fáradjunk, inkább iramodjunk. Ezt a fart mindenki szívesen fogja nézegetni, mert bizony lesz olyan, akit az autópályán lehagyunk, hiszen a végsebesség óra szerint 192 km/h, és 150 tempomatnál is elmegy elég sokat. Szóval a hátulja. Az az ívelt völgy, amit a teljes szélességű hátsó lámpa és az alsó króm csík övez, nagyon megnyerő. Az alsó fekete lökhárító pedig szépen zárja a sort. Jobb oldalon a kis háromszög pedig a töltő csatlakozót rejti.

Ha már itt vagyunk, nyissuk ki a csomagtartót. 490 jól pakolható liter. Ez mindenre elég, ha valaki nem pickupot akart venni.

Apropó! Majd elfelejtettem! Elől is van egy kis rekesz a „motorháztető” alatt. Itt remekül elférnek a töltő kábelek, az egy szem villanymotort pedig hátul hordja ez a változat.

És akkor üljünk be. Elnézést, 193 cm magas vagyok. De a fejemet leszámítva elképesztő tágasság fogad bent. Ha az ülést megfelelően döntögettem, végül is elfértem. Fogjuk meg a kormányt, ej de jó! Pont jó a vastagsága, kellemes a fogása! Innen vezéreljük az adaptív tempomatot, a sávtartót, a kihangosítót, a hifit és az infotainmentet, illetve alul a vezetési módot (ECO/NORMAL/SPORT/hosszan nyomva SNOW) A két oldalán pedig a váltó flepniket, amivel váltani nem , de a visszatöltés mértékét állítani tudjuk négy fokozatban egészen az egy pedálos üzemmódik.

Nézzünk el balra, az ajtón minden kapcsoló kézre esik, jó a billentése, jó a kapcsolási érzet. A kilincs, mintegy hokiütő meghosszabbítása, jól néz ki.

Nézzük a két viszonylag nagy kijelzőt, szépek, szépek. De a garfika, a menürendszer… Kiemelkedően jól! Nagyon szép a megjelenítés és logikusan elérhető minden. Ami nem annyira tetszett, hogy a kijelző alatti érintőkapcsoló sor vagy a klímát, vagy a navit, menüt szabályozta. Itt akár két sor kapcsolót és akár rendes gombokat is el tudtam volna képzelni. Fontos még a menüvel kapcsolatban megjegyezni, hogy Béla kollégámmal Hatvan felé megtaláltuk az autó hangjának a beállítását és ezzel pár percig igen jól elszórakoztunk. Ha az utasunkat vagy a közlekedőket meg akarjuk nevettetni, ez kitűnő lehetőség!

Ami viszont elég idegesítő volt, hogy a lebegő középkonzol tetején vannak az ülés fűtés és hűtés!! érintőkapcsolói, viszont amikor pl. a klímát kapcsolgattam, a csuklómmal rendszeresen bekapcsoltam például az üléshűtést. Ezen még csiszolhatnának a Kia kétségtelenül szorgalmas mérnökei.

Lejjebb találjuk a bekapcsoló gombot és az irányválasztót. Mindkettő igazán esztétikus és jól kezelhető.

A bőr üléseink pedig – ahogy már korábban kiderült – fűthetők és hűthetők, de hosszú távon nem annyira kényelmesek, mivel alattunk az akkupack és ezért kicsit nyakunkban a lábaink,bár valószínűleg ez is csak 185 cm felett jelentkezik.

A középső szekció amúgy zseniális. Van két pohártartó, egy hatalmas pakk a könyöktámasz alatt, egy tároló elől lent és egy vezeték nélküli telefontöltő-tartó.

Ami még negatívum, ha az utas lehajtja a napellenzőt, a sofőr nem látja a jobbos tükör egyharmadát.

Amit még meg kell említeni, hogy a tesztautóban Meridian hifi volt, ami jól szólt, de nem volt kiemelkedő a hangzása. A hátsó traktus is nagyon igényes, bár én természetesen hátul sem fértem el a magasságom miatt. Ami viszont hatalmas plusz pont a praktikum bizonyítványban, a 220-as csatlakozó a hátsó lábtérnél.

És akkor végre induljunk! Ami elsőre feltűnik, hogy ez tényleg egy nagy autó. A tükröket nem számítva is 1,9 méter széles, és 4,7 méter hosszú. Az akksi 99%-on van és így az EV6 423 km-es hatótávot mutat.

Na és mi is van alattunk? Ez egy motoros verzió, ami a hátsó kerekeket hajtja a maga 228 lóerejével és 350 Nm nyomatékával. Az autó pedig két tonna. Szóval azért nem egy sportkocsi. Viszont amikor először sport módba tettem és nulláról lepadlóztam, az azért mosolyt csalt az arcomra. Hiszen ne feledjük el, hogy például a nyomaték így van megadva a katalógusban: 350 Nm/0-4400. Vagyis itt nem kell megvárni, hogy elkapja a fordulatot, megjöjjön a turbónyomás. Itt nulláról kilő és ez jó.

Tehát azért lehet vele dinamikusan közlekedni, persze, akkor többet is fogyaszt. Kanyarban is partner a sportoskodáshoz (nem a sportos Skodáshoz), elég kemény a futóműve, és itt azt szoktuk írni, hogy de azért nem kényelmetlen. De ez sajnos az, Budapesten kényelmetlen. Gondolom erre a 19-es kerék is rátesz. Viszont kanyarban a keresztbordákon sem pattogott el és kanyarból kifelé – főleg sport módban – lepadlózva bizony szépen kiteszi a fenekét. (Menetstabilizáció nélkül nem is próbáltam, bár az biztos még szórakoztatóbb.)

És milyen autópályán? Igazán jó. Kispestről indultunk Miskolcra autópályán 126 km/h tempomattal, közben azért mentünk gyorsabban is. De nem volt az a fogyasztási dráma, mint mondjuk régebben a Leaffel. 380 km hatótávval indultunk, mentünk 202 km-t és még maradt 115 km hatótáv. Lent tudtam tölteni 10,8 kw-al amivel 5 óra 25 perc alatt fel is töltötte az autót.

Viszont kétszer töltöttam MOL kúton, ahol 40 kW-ot adnak 7000 Forintért. Ha 20 kWh fogyasztást nézünk 100 km-re, akkor a MOL-os töltéssel (ársapkás 480 ft-os benzinárral) 7,3 literes benzines fogyasztásra jön ki a matek. Ez azért nem olyan jó. Viszont a nagy átlag 17,6 kWh/ 100 km lett.

Azt gondolom, hogy aki otthon tud tölteni, főleg akinek van napeleme, annak még mindig megéri az elektromos autózás. Az EV6-os pedig kis odafigyeléssel tudja a 400 km-es hatótávot, bizonyos körülmények között még többet is, ami már teljesen elfogadható.

Ami még említésre méltó hiba, hogy ha a headup displayre rásüt a nap, akkor nem látszik. Illetve a gördülési zaj elég nagy, bár ez lehet, hogy csak azért, mert más zaj nincs.

Szumma szummárum a Kia EV6 nem csak egy jó elektromos autó, hanem egy jó autó is. Élvezetes vele autózni, és a töltési időn kívül már nem igazán kér kompromisszumokat. Főleg ha valaki nem magasabb 185 cm-nél. Bár azért egy kompromisszum van, az ára. Ugyanis a tesztautó alapára 22.890.000 ft és ehhez jön még a RELAX csomag 300.000 ft-ért, a PRÉMIUM csomag 1.350.000 ft-ért és a POWER csomag (a leghasznosabb hőszívattyúval) 500.000 ft-ért. Ami 25 millió forint. Ennyiért pedig már érdemes szétnézni a konkurencia háza táján. Példának okáért a VW ID5 nagyon hasonló paraméterekkel rendelkezik és az ára is közel hasonló, de az EV6 sokkal jobban néz ki. Tehát ha valakinek az érzelmek is számítanak, annál a Kia lesz a nyerő. Meglátni és megszeretni.

Következzenek az adatok: