A BloombergNEF legújabb tanulmányában fogalmazta meg, hogy mit kell tenniük a kormányoknak és a multicégeknek, ahhoz hogy a globális felmelegedést 1,5 fokon tudjuk tartani.
Nagy csalódást hozott novemberben az egyiptomi Sharm El-Sheik-ben megtartott Cop27 gyűlés, ahol az ENSZ nem vállalt semmilyen új kötelezettséget a károsanyag kibocsátás elleni küzdelemben. Az újabb vállalások elmaradása miatt készítette a BloombergNEF a legfrissebb tanulmányát, amely egyrészt megnyugtató másrészt figyelmeztető. Szerintük maradt még egy kis idő a Párizsi Megállapodás megtartására, amelynek célja a globális felmelegedés 1,5 fokos korlátozása.
A kutatás szerint az országoknak és a gyáraknak mindent meg kell tenniük, hogy megfékezzék a klímaváltozást. A szakértők két forgatókönyvet készítettek, de csak az egyik tudja megmenteni a bolygót.
Az első az „Economic Transition Scenario (ETS)”, amely olyan jövőt képzel el, amelyben a politikai döntéshozók nem tesznek többet a környezetért, mint amit korábban meghatároztak. Ebben az elképzelésben a megújuló energiaforrások és a közlekedés villamosítása csak 50%-kal képes csökkenti a káros anyag kibocsátást 2050-re. Ez már biztosan kevés lesz.
10 éven belül a szél- és a napenergia biztosítja majd a globális energiatermelés mintegy kétharmadát, ezt további új kapacitásokkal legalább 85%-ra kellene növelni. A szén, az olaj és a gáz 2028-ban, illetve 2030-ban éri el a csúcsfogyasztást; ezután indulhat el a nagyon lassú javulás.
Ennyi elég lehet? Sajnos nem. A fosszilis tüzelőanyag fogyasztás azután is megmarad és évente körülbelül 24,6 gigatonna CO2 jut a levegőbe. A végeredmény az lesz, hogy a Földön 2,6 fokkal emelkedik a hőmérséklet ezzel 1,1 fokkal meghaladjuk a párizsi célt. Ez végzetes lehet a földi életre.
De van egy másik út, a helyes út. „Net Zero Scenario (NZS)”, amely mindenkitől sokkal határozottabb fellépést követel. A siker kulcsa a megújuló energiaforrás, a villamosítás, a hidrogén. A szén-dioxid termelés teljes leállítása, helyette az atomenergiába történő új beruházásoknak lennie.
A nap 26%-át, a szél 48%-át fedezi az energiaszükségletnek és ezek mellett még több megújuló energiaforrást kell kifejleszteni, amelyek további 7%-ot biztosítanak. Az atomenergia 9%-át teszi ki, a fennmaradó 10%-ot hidrogén és egyéb források garantálják majd. Kiemelkedően fontos a károsanyag mentes zöld közlekedés, az épületek fejlesztése és az ipari folyamatok átalakítása.
A világot a nulla kibocsátás felé a fejlett országok tudják elvezetni, nevezetesen az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország, Japán és Ausztrália. Jóval lassabb lesz India, Indonézia és a világ többi felzárkózó részének átmenete. Más a helyzet Kínával, ahol a zöld és a régi energia előállítás keveréke valósulhat meg.
Elemzők szerint ezen az úton kell haladni, így a globális felmelegedés növekedése maximum 1,7 fokon megállítható.
Az országoknak és a vállalatoknak hat területen kell beavatkozniuk:
- fel kell gyorsítani a modern megújuló energiaforrások széleskörű alkalmazását
- új zöld energiaforrások kidolgozásának támogatása
- kezelni kell a nagy károsanyag kibocsájtással járó tevékenységek átmenetét, majd fokozatos ki kell vonni azokat
- az éghajlatváltozáshoz igazodó irányítási struktúrákat kell létrehozni
- az átalakulás anyagi támogatása a feltörekvő piacokon és a fejlődő gazdaságokban
- a ritka nyersanyagok felkutatása (tengerek, óceánok mélyéről)
„A nettó nulla forgatókönyvünk (NZS) azt mutatja, hogy még mindig van lehetőség a Párizsi megállapodás céljainak eléréséhez, de azonnali cselekvésre van szükség ahhoz, hogy elérjük. A tiszta energia elterjedésének négyszeresére kell növekednie 2030-ra” – mondta David Hostert, a jelentés vezető elemzője.
„Ahhoz, hogy ebben az évtizedben elinduljunk a jó úton, 3 dollárt kell befektetni az alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiaellátásba minden egyes dollár elégetett fosszilis tüzelőanyag után.”
Forrás: https://insideevs.it/photo/6982634/foto-studio-bnef-accordo-parigi/
