Az élet nem igazságos. Ennek egyik legvilágosabb példája az a titokzatos betegség, amelyet a tudósok kinetózisnak neveznek – amelyet a legtöbben utazási betegségként ismernek.
Néhány ember azonnal rosszul lesz, amint leül az utasülésre. Ha te is közéjük tartozol, lehet elég egy kanyargós út, egy gyorsan kanyarodó sofőr vagy az hogy a hátsó ülésen ülsz, ahhoz hogy teljesen hányingered legyen.
Aztán ott vannak a szerencsések, akik immunisak az ilyen betegségekre. A hátsó ülésen ülnek, és órákig olvasnak, miközben az út ide-oda kanyarog, aztán felpattannak, amikor az út véget ér, nem törődnek a nyomorúságoddal.
Mi magyarázza a különbséget? A frusztráló igazság az, hogy nem igazán tudjuk.A mozgási betegség valódi oka még mindig rejtély.
A hagyományos bölcsesség szerint a mozgási betegség – akár autóban, akár hajóban, akár repülőben fordul elő – annak a következménye, hogy az agyad a szemedtől és a testrendszeredtől kapott, az térbeli mozgást jelző jelek nem egyeznek meg egymással.
Amikor egy kocsiban ülsz, és lenézel egy könyvre, a gondolkodás úgy megy, hogy a szemed azt mondja az agyadnak, hogy nem mozdulsz. De a vesztibuláris rendszere (a belső fülben lévő szerkezetek sorozata) azt hiszi, hogy előre halad, és balra-jobbra fordul, ahogy az autó mozog
Egyes tudósok azt állítják, hogy az agy evolúciós okokból hányingert vált ki: Történelmileg ezt a jel-eltérést leggyakrabban toxin, méreg által kiváltott hallucináció okozhatta, így a toxin kihányása a legjobb megoldás.
Ennek az érvnek azonban nincs valódi bizonyítéka – sőt van ezzel ellentétes elméletet: a mozgási betegség annak a tünete, hogy a test nem képes fenntartani a megfelelő testtartást és kontrollt mozgó környezetben.
Bizonyítékként azokra a vizsgálatokra mutat rá, amelyeket tengeri hajókon végzett virtuális valóság-kijelzőkkel, repülésszimulátorokkal és videojátékokkal végeztek, valamint egyedi építésű, rémálomszerű, hányingert okozó mozgószobákban. Minden egyes esetben azt tapasztalták, hogy a testingadozási adatok objektív mintázata különbözik a betegek és a nem betegek között, és ezek a különbségek már azelőtt fennállnak, hogy valaki rosszul érezné magát.
Így tehát nem biztos, hogy a mozgási betegség mögött meghúzódó okok közül melyik a helyes. De ismerünk néhány olyan tényezőt, amelyek miatt az emberek többé-kevésbé hajlamosak szenvedni:
1) Nem: Számos különböző tanulmány kimutatta, hogy a nők sokkal gyakrabban tapasztalnak utazási betegséget, mint a férfiak. Ennek egy része a genetikához köthető.
Bizonyos körülmények között a férfiak és nők eltérő testmérete is szerepet játszhat. Stoffregen azzal érvel, hogy ha az ingadozás és az instabilitás utazási betegséget okoz, az a tény, hogy a nők általában alacsonyabbak, mint a férfiak – és alacsonyabb a súlypontjuk –, instabil körülmények között jobban inoghatnak. Laboratóriumi kísérletei során az derült ki, hogy a nők összességében valóban jobban inognak, és azok, akik a legjobban inognak, nagyobb valószínűséggel szenvednek utazási betegségtől.
2) Migrén: Jól bebizonyosodott – mind a kérdőívek, mind a laboratóriumi vizsgálatok alapján –, hogy a migrénes fejfájásban szenvedők nagyobb valószínűséggel szenvednek utazási betegségtől. Becslések szerint a migrénben szenvedők körülbelül ötször nagyobb valószínűséggel lesznek rosszul egy adott helyzetben.
Ez is rejtély, de lehet, hogy köze van a genetikához is. Számos tudós felvetette, hogy mindkét betegségnek valójában közös a mögöttes mechanizmusa, de jelenleg ez nem világos.
Emellett még egyéb, apróbb genetikai tényezők is befolyásolhatják a hajlmosságot.
Sajnos ezen tényezők egyikén sem könnyű változtatni. A szakértők szerint azonban van néhány dolog, amit megtehetsz, hogy csökkentsd a mozgásszervi megbetegedés esélyét.
1) Legyél a sofőr: Az autóban a sofőrök sokkal ritkábban szenvednek mozgás-zavart, mint az utasok, talán azért, mert képesek előre látni a mozgást. Ha nem vezetsz, törekedj, hogy a lehető legjobban úgy viselkedj, mint a vezető – ülj elöl és néz a menetirányba.
2) Minimalizáld a mozgást: A fejtámla tudatos használata annak érdekében, hogy a fejet rögzítsünk, és minimalizáljuk a a bal-jobb oldali imbolygás mértékét.
3) Ne igyál alkoholt, ne olvass, és ne ülj hátra: ezek bármelyike megnehezíti a szemből és a vesztibuláris rendszerből származó ingerek szinkronizálását – és megnehezíti a stabilitás megőrzését.
Sajnos még nincs pontos válasz erre a kérdésre, ahogyan megoldás sem, de reméljük, hogy ezekkel a tippekkel könnyebbé válhat az utazás.
Forrás:
https://www.vox.com/2015/8/9/9121583/motion-sickness-carsick
