Egy baleset margójára, avagy segít-e a magyar?

In Téma

Az egyik kollégával történt az alábbi eset, amit elmesél:

Péntek munka után hazafelé tartottam. Óbudáról a hét utolsó napjának végén eljutni a 10. kerületbe embert próbáló feladat. Az egész város olyan zaklatott volt. Mindenkin a fáradtság és feszültség jelei látszottak. És ez sugárzott az autóstársak vezetési stílusán is. Talán 6 óra is lehetett, mire Kőbányán a Kőér és Vaspálya utca kereszteződésében lévő vasúti átjáróhoz értem.

Ezt legalább 20 perc araszolás előzte meg. De tudtam, ez egy nagyon neuralgikus átjáró. Rengeteg vonat jár erre, olykor 15-20 percig is zárva a sorompó, mikor pedig végre át lehet menni, egyszerre öt irányból rohamozzák a „vagy most át megyek, vagy meghalok” típusú, bevetésre kész pilóták. Tehát nem idegeskedtem, az évek alatt már kifejlesztettem megfelelő viszonyulásomat Budapest eme csodájához.

De amikor a sínek közelébe értem, meglepő kép fogadott. Egy pickup állt a sorompó előtt 10 centivel, a vészvillogó jelezte, valami gond van. Mellette egy kétségbeesett hölgy sírva telefonált és közben próbált segítséget kérni. Ahogy később elmondta, csak azt akart megkérdezni a kedves autóstársaktól, hogy hol van jelenleg pontosan. De senki nem állt meg, még az ablakot sem húzták le. Végülis egy, a vasúti sínek mellett sírva rohangáló hölggyel mi baj lehetne?

segít-e a magyar

Éreztem, itt segíteni kell. Gyorsan félreálltam, bezártam a kocsit és odamentem a hölgyhöz. A történet annyi volt, hogy egy munkásokat szállító kisbusz nekiment hátulról. Mikor megkérdezte a hölgy, hogy miért ment neki, a válasz annyi volt, hogy elbambult. Mivel a hölgy félt, hogy a kisbusszal elhajtanak, nem mert félreállni. De mivel nem tudta, hol van, nem tudott segítséget hívni, de még rendőrt sem. Azért nem is akkora hülyeség az automatikus segélyhívó rendszer…

Ennek okán gyorsan lefényképeztem a kisbusz rendszámát, bár ennek a munkások szemmel láthatóan nem örültek. Ezután a hölgyet is sikerült megnyugtatnom. Közben még egy férfi megállt segíteni, így tovább javult a helyzet. A hölgy így már félre mert állni és láss csodát, elhárult a péntek esti forgalmi dugó. De azok, akik finoman szólva közömbösen, a hölgyet majdnem elütve továbbhajtottak, ezt már nem láthatták. Hála Istennek, hogy nem történt komolyabb baj.

Ekkor a munkásokhoz mentünk, akik simán elismerték a felelősséget, és mondták, hogy nem sokára jön a főnökük, aki hozza a betétlapot és minden rendben lesz.

 

segít-e a magyar
A mikrobusz a háttérben félreállva

Ekkor már teljes volt a békesség, hiszen jön a főnök, lesz betétlap és mindenki mehet haza.

Nemsokára meg is jött a vidék vállalkozó. Cigarettára gyújtott, majd közölte:

– Nem mi vagyunk a hibásak.

Erre elmondtam, hogy akármi történik, mindig a hátul haladó a hibás. Ha megyek az úton nyolcvannal, és elém ugrik egy őz és nyomok egy satuféket, neki meg kell tudni állni, ezért kell megtartani a megfelelő követési távolságot. Erre ő:

-Mi nyolcan állítjuk, hogy nem mi vagyunk a hibások!

Erre közöltem, hogy tévednek, és ha nem ismerik el a felelősséget, hívom a rendőrséget. Most még megúsznák egy betétlappal. De kötötték az ebet a karóhoz, úgyhogy tényleg hívtam a rendőröket, akik meglepően hamar ki is érkeztek.

Itt már nem nagyon volt kérdés, bár a vállalkozó úriember a rendőrnőt is megpróbálta meggyőzni, hogy nem ők a hibásak, hiszen a sorompón fehér jelzés is volt és a hölgy a pickuppal pedig lassan ment. A rendőrnő elismételte nagyjából azt, amit én  mondtam, csak neki pisztoly volt az oldalán, úgyhogy meggyőzőbb volt a hanghordozása.

A rendőrök gyorsan körbefényképezték az autókat és a helyszínt és mi mehettünk immár teljes nyugalomban.

 

A tanulságok

A hölgy a pickuppal, ha nem kap segítséget, meg is sérülhetett volna. De az emberek csak ordibáltak vele, hogy álljon félre. Képzelem az ilyen emberek problémakezelését az otthonukban. A felesége sírva kér valamit, ő meg leordítja a fejét. Nagyon klassz lehet.

Sajnos a jóléti társadalmak – ami felé talán Magyarország is elindult – egyik fő problémája a közömbösség. Simán végig nézzük az emberek problémáját, csak ne kelljen kiszállni, csak érjek már haza. Ez nagyon rossz irány.

A másik, hogy amikor szembenézünk a problémával, sokkal hamarabb lesz megoldás, mintha csak kikerüljük, elfordítjuk a fejünket. Sőt, ha idejében foglalkozunk vele, nem fog annyira elmérgesedni.

És hát a lovagiasság. Magyarország, ahogy az ember a korai képeken, fotókon, majd filmeken láthatta, sok lovagias férfinak adott otthont. Ez sajnos ma már nagyon nincs így. És ebben szerintem a fő felelős a média, hiszen a főhősök már nem a pozitív, hanem a negatív szereplők. Illetve a deviáns alakok. Főleg a nyugati média ráhajtott arra, hogyha már nem tudnak szegények függőségek és kapitális bűnök nélkül élni, legalább az ő gyengeségeiket a médiatermékeiken keresztül megpróbálják elfogadtatni a társadalommal. És ezt sajnos sokan megkajálják.

De minden jó, ha vége jó. A hölgy is hazament, a rendőrök pedig nagyon jó fejek voltak.

 

 

You may also read!

Vége a Teslák ingyenes töltésének

Az új Tesla vásárlóknak már fizetniük kell a töltésért
Az idén november 2-át követően vásárolt Tesla Model S

Read More...
Nehéz feladat volt - Nyíregyháza Rali

Fogasy: Nehéz feladat volt – Hősies küzdelem a Nyíregyháza Ralin

Az abszolút kilencedik helyen végzett Fogasy Gergely és Berendi Dávid a jövőévi magyar Európa-bajnoki futam kandidálóversenyén, a Nyíregyháza

Read More...

Az európai nagyvárosok közül Bukarestben állnak a legtöbbet dugóban az autósok

Közlekedési felmérés
 A 800 ezer lakost meghaladó népességű európai városok közül Bukarestben töltik a legtöbb időt – évente

Read More...

Leave a reply:

Mobile Sliding Menu