Egyre nagyobb a baj a világ olajpiacán, miután Oroszország és Szaúd-Arábia nem tudott megegyezni, hogyan kezeljék a járvány hatásait.
31 százalékos esésben is volt a hajnali kereskedésben az olaj ára, amelyre a 1991-es iraki háború óta nem volt példa, amikor az amerikaiak elkezdték bombázni Irakot.
Meredeken, közel harmadával csökkent a kőolaj világpiaci ára hétfőn reggel a határidős jegyzésekben, miután Szaúd-Arábia csökkentette az árakat, és bejelentette, hogy napi 10 millió hordó fölé növeli a nyersolajkitermelését áprilisban.
Szaúd-Arábia azután indított árháborút, hogy múlt hét pénteken kudarcba fulladt a nagy olajexportáló országok szakminisztereinek egyeztetése. Oroszország nem támogatta, hogy a kitermelés még erősebb visszafogásával védekezzenek a koronavírus-járványnak a keresletre gyakorolt negatív hatásai ellen. Erre válaszul a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) felmondta a kitermelést korlátozó megállapodást.
Az Öbölháború óta nem zuhan ekkorát az olajár
Közel 30 százalékkal került lejjebb az olaj árfolyama hétfőn, ezzel történelmileg a harmadik legnagyobb esést szenvedte el a nyersanyag jegyzése. A jelenleginél nagyobb esésre az Öbölháború idején volt utoljára példa. Az olajár egyébként már többször megszenvedte, amikor Szaúd-Arábia háborút indított a versenytársak kiszorítására, a WTI árfolyama 1985 vége és 1986 márciusa között 66 százalékkal került lejjebb, mikor az USA piacról való kiszorítása volt a fókuszban, valamint 10 dollár alatt is járt a fekete arany jegyzése, amikor Venezuelával kerültek összetűzésbe az arabok, az 1990-es évek végén.
Az északi-tengeri Brent eddigi napi mélypontján a decemberi szállítású Brent 30,93 százalékos mínuszban, 31,27 dolláron, a nyugati féltekén irányadó West Texas Intermediate (WTI) pedig 33,77 százalékos veszteségben, 27,34 dolláron forgott.
Forrás: hvg.hu
Feliratkozás az Autosajto.hu hírlevelére
