Immár 6. alkalommal rendezték meg az Automobil és Tuning Show (AMTS) rendezvényen belül a „Magyarok a világ járműgyártásában” tematikus kiállítást. Az idei mottó inspiráló: „Álmodj velem! Avagy, ha elég szorgalmas és tehetséges vagy, eljuthatsz a világ tetejére!” A Hungexpo területén 2018 március 23-25-ig tartott kiállításhoz egy előadás is tartozott, amit a pénteki sajtónapon tartottak, de természetesen minden érdeklődőt vártak, nem csak a sajtó munkatársait.
A bevezetőt Nokta Balázs tartotta, aki Szőke Lászlóval közösen az AMTS ötletgazdája és vezetője. A hivatalos megnyitó beszédet pedig Dr. Homolya Róbert közlekedéspolitikáért felelős államtitkár mondta el, aki a kiállítás méltatásával kezdve kifejezte, mindenkit büszkeség tölthet el, aki a kiállítást megnézi, akár a múlt, akár a jelen járműgyártását nézzük, és reméljük a jövő is sikereket tartogat számunkra. Szakpolitikusként az elmúlt évek eredményei[1] bemutatásáról hamar a jelenre és a jövőre váltott. Az idei évben folytatódik a növekedés, és az eddig idén bejelentett 15 nagyberuházásból 9 a járműiparhoz kapcsolódik. Nem érzi korrektnek, hogy erre a produktív szektorra a fanyalgók negatív éllel mondják, hogy összeszerelő üzem, már csak azért sem, mert egyre több cég helyezi át Magyarországra K+F erőforrásait. Pályázatok támogatják a Multinacionális cégek hazai beszállítókkal és hazai felsőoktatási intézményekkel való együttműködésének fejlesztését. A jövő, a fejődés az innováción múlik, egyik húzó irány az elektromobilitás, amit a belsőégésű motorok szabályzókkal való visszaszorításával igyekeznek fejleszteni, ebben a szemléletváltásban segít az Elektromobilitás Nonprofit Kft. (http://e-mobi.hu/). Másik fontos cél az önvezető járművek fejlesztésében való részvétel, ezért indult el a Zalaegerszegi tesztpálya beruházása, ami a régiónkban jelenlévő autóipari cégek számára segítség, jövőre fókuszáló befektetés. Aláírták a szlovén, az osztrák és a magyar miniszterek a 3 ország közötti Cross-Border együttműködést, amely az önvezető autók határainkon átnyúló tesztelésének ad jogi hátteret. Ez a kiállatás jó alkalom arra, hogy megemlékezzünk a múlt sikereiről, lássuk a jelen fejlesztéseit, és ezzel az érdeklődő fiatalokban megerősítsük, a járműgyártás egy olyan ágazat, amivel érdemes foglalkozni! Államtitkár úr a beszédét követően az utolsó sorban talált magának helyet, és fiával végighallgatták az előadást.
„Álmodj velem, mert ha elég szorgalmas és tehetséges vagy, eljuthatsz a világ tetejére”
Ismételte a kiállítás mottóját Knezsik István, az Autós Nagykoalíció elnöke, a kiállítás megálmodója, fő szervezője. Ez az első olyan kiállítás, ahol nem csak autók, hanem általában a járművek vannak bemutatva, és az őket tervező és készítő emberek. „Nagyon hálás vagyok, hogy emberekről szól ez a mai műsor, a gépek nem annyira jók szerintem” – mondta, és felsorolt néhány nevet, akikről, és akiknek munkájáról szó lesz az előadás során. A jelen és jövő előtt azonban kiemelt néhány mérföldkövet a magyar járműgyártás múltjából.
Kocs, kocsi, coach és coaching
Valamikor Mátyás király idejében a Komárom megyei Kocs mesteremberei forradalmain megváltoztatták a jövőt, és ez a négykerekű jármű nagyon sok nyelven megőrizte a település nevét. (A könnyű irányíthatóság miatt átvitt értelemben fejlődött utána a ma oly népszerű coaching-gá). A légiközlekedés kapcsán meg kell említeni Kármán Tódórt, aki Petróczy Károllyal közösen készítette az első drónt, ami a helikopter őse.
(Petróczy-Kármán-Zurovecz féle tüzérségi megfigyelő). Kármán alapította a NASA Jet Propulsion Laboratory -t (rakéta hajtómű labor), akit J.F. Kenedy 1963-ban kitüntetett. Rubik Ernőt a kockájáról ismeri a világ, de édesapja a Góbé vitorlázó repülő tervezésével vált híressé.
A kiállításon megcsodálhattunk egy ilyen gépet az Esztergomi Repülő Szövetség jóvoltából. Ezt a repülőt azóta is csodálja a világ, olyan repülési tulajdonságokkal bír, amit azóta sem tudtak más vitorlázó repülők felülmúlni. Az előadáson nem szerepelt, de már csak az elektromibilitás miatt is megemlítem Kandó Kálmánt a vasúti villamos vontatás kifejlesztőjét.
A háború utáni nemzedékből is sokan szép eredményeket értek el, róluk beszélt Anisits Ferenc professzor úr, akit legismertebb munkája révén dízel pápának is neveznek. Professzor úr egyben azon kevesek egyike, aki kapcsot képez a múlt és jelen között.
„Igazságtalan a sors, én vagyok az egyetlen túlélő, ezért vagyok én itt.” – kezdte szerényen, és beszélt azokról az emberekről, akik szerinte jobban megérdemelnék, hogy itt legyenek. Galamb József, Farkas Jenő, Balogh Kálmán és Simkó Aladár[2] a Ford birodalomban kezdtek. Fekete István a Hudsonnál, János Viktor az Alfa Romeónál, Berényi Béla pedig a Mercedes Benznél dolgozott. Juhász Kálmán a Pennsylvania Állami Egyetem professzora lett, Perr Gyula pedig a Cummins fejlesztési vezetője volt, ami a világ egyik legnagyobb motor gyára. Mellette dolgozott Gaál István és Munteán György. Cser Gyulával együtt is dolgozott a Sauernél. Gyarmathy György volt a leghíresebb magyar Svájcban, aki 56-os menekültként gyári munkásként kezdett, ledoktorált, és a világhírű ETH Zürich egyetemen lett professzor, a híres hőtanszék vezetője. Csodálatos ember volt és a Zürichi egyetemen emléktáblája van a magyar 56-osoknak.
Anisits Ferenc sikeréről is szerényen beszélt. „Amikor diák voltam, Sitkei professzor a Mezőgazdasági Gépek tanszéken dolgozott adjunktusként, könyvét később Németországban olvastam. Az égés lefolyásának a folyamatát próbálta kiszámolni, de logarléccel ezt nem tudta megoldani, míg nekem számítógéppel sikerült.”
Mi a közös ezekben az emberekben?
- A Budapesti Műszaki Egyetemen tanultunk
- Nagyon nagy hátránnyal indultunk (idegen nyelv, eszközök hiánya, kulturális különbségek, elvárások)
- De a komfortzónából kilépve, kemény versenyben helytálltunk
- Megnyílt a szakmai fejlődés lehetősége, és kihasználtuk
- Folyamatosan fejlődtünk és teljesítményünkel bizonyítottunk
- Vezető állásokban vállaltunk felelősséget
- A legjobbak között lettünk elsők
- Megőriztük magyar identitásunkat
Búcsúzóul a fanyalgóknak üzent Anisits professzor úr: A hozzáadott érték a termelés integrációs fokától függ. A legnagyobb hozzáadott érték pedig az összeszerelés. A Porsche nem gyárt alkatrészt, a BMW néhány alkatrészt gyárt, főleg összeszerelik az autókat. Az összeszerelés a legmagasabb szintű tevékenység.
Folytatás következik
[1] Melléklet
- 2017-es év jellemző adata:
- 8.038 milliárd Ft volt a hazai járműgyártás teljes kibocsátása
- A magyar feldolgozóipar 30%-át adja
- 175 ezer munkavállaló
- Az Audi Magyarország a világ legnagyobb motor gyártója, közel 2 millió belsőégésű motort készít évente
[2] Az üzemanyag befecskendezés feltalálója
Feliratkozás az Autosajto.hu hírlevelére
