A Renault nagyon készül a Goodwood Fesztiválra. Elvisz sok újdonságot, például bemutatja az új Twingo GT-t, amiről itt írtam, de ott lesz a Clio R.S.16 275 lóerős koncepció autó, a Megane GT 205 Sport Tourer és sok régi csoda is, például a 1906-os Renault Type AK, amire magyar vonatkozása miatt, pontosabban sofőrje magyar származása miatt kicsit bővebben is ki fogok térni.
De lesz ott Renault 40 CV Montlhéry 1925-ből, vagyis annak egy tökéletes replikája 1970-ből, amit egy csöppke 9,1 literes motor hajt.
Renault Nervasport sebesség rekorder 1934-ből, amit egy soros 8 hengeres motor hajtott, és amivel 8037 km-t tettek meg 48 óra alatt 167,445 km/h –ás átlagsebességet produkálva és kilenc nemzetközi rekordot megdöntve.
Etoile Filante 1956-ból, amit egy 270 lóerős turbina hajtott és szélcsatornában tesztelt poliészter kasztnija volt. Ez a gépsárkány 1956-ban a Bonneville Síkságon 308,85 km/órás rekordot állított fel.
F1 RS 01 1977-ből és még több olyan gépcsoda, ami bearanyozhatja egy autórajongó életét, ha csak egyszer is láthatja.
Szóval a 3A rajtszámú Type AK –t 1906-ban a Le Mans – Saint Calais – Ferté Bernard országúton kijelölt versenypályán megrendezett futamon a magyar származású Szisz Ferenc vezette.
Szisz Ferenc Szeghalmon született 1873-ban egy hét gyermekes család hatodik sarja ként. Iskolai tanulmányait Dobozon kezdte, utána felvették a szeghalmi uradalmi gépműhelybe,majd a gyulai gimnáziumban tanult tovább. Fiatalon lakatos és rézöntőként dolgozott, de nagyon érdekelték az automobilok, így munka mellett műszaki tanulmányokat is folytatott. Már nős emberként Ausztriában, később Németországban próbált szerencsét, végül Párizsban telepedett le és a Renault-nál kapott munkát.
Mérnöki, feltalálói zsenialitását a tulajdonosok hamar felfedezték és nagy teret biztosítottak tehetsége kibontakozásának. Nagy vívmányai közé tartozott az első szabályozott öngyulladású motor és a kurblit kiváltó sűrített levegős indító egység.
Versenyzéssel való kapcsolata először szerelőként indult, majd Marcel Renault 1903-as versenybalesetben bekövetkezett halála után már ő maga is versenyezhetett. 1905-ben kinevezték a Renault fejlesztési részlegének vezetőjének.
A már említett 1906-os Le Mans-i verseny 103 km-es távját naponta hatszor kellett megtenni két napon keresztül. Az induló 32 autóból csak 11 ért célba. Itt győzedelmeskedett Szisz 32 perces előnnyel annak a Type AK-nak a volánjánál, amit 13 literes, 90 lóerős motor hajtott, és ami kb. 150 km/órás végsebességre volt képes. Előnyét többek között a Michelin testvérek újításának köszönhette, melynek következtében jelentősen lerövidült a kerékcsere. Abban az évben a versenyzőről Franciaországban képeslapok, plakátok készültek, hatalmas pénz jutalmat kapott és soron kívül megkapta a francia állampolgárságot.
Később saját autójavító műhelyt nyitott, francia önkéntesként részt vett az Első Világháborúban. A háború után folytatta saját vállalkozását majd a ’30 években visszavonult. 1944-ben, 71 évesen tüdőgyulladásban hunyt el. Többek között a Hungaroring célegyenes utáni kanyarja ma is őrzi nevét.
