Attila Trabant 500-asa is ott volt május elsején Szentendrén, a Retro Majálison – amiről itt írtunk – és amit Retro Ernő és a Retro Design Center szervezett, és az Autósajtó is jelen volt, illetve propagálta. Utána a legszebb régi autók közül a szerkesztőségben kiválasztottuk az öt általunk legszebbnek ítélt autót. Ezek közül pedig a közönség szavazással döntötte el, melyik legyen a szépségverseny győztese. Ezt a szavazást nyerte meg torony magasan Attila Trabija. Elnézést kérünk, hogy a júniusra ígért bemutató cikk októberben készült el.
Tekintsék meg a rövid videót, amiben Attila mesél többek között a Trabant helyreállításáról:
(Elnézést a zörejekért!!!)
Mikor szombat délelőtt a benzinkúton megláttam a Trabit, az első gondolatom az volt: „Nem emlékeztem, hogy ennyire szép!!!”.
A kis ékszer a benzinkúton várt ránk
A színe, a formája, a felújítás minősége mind fantasztikus. És ehhez jön Attila végtelenül kedves, szimpatikus személye. Még egy másik autóval való közös forgatásra is rá lehetett venni.
Elmentünk egy elvileg gyér forgalmú helyre és beszélgettünk a Trabantról. Attila elmondta, hogy nagyon romos állapotban vásárolta. Konkrétan az elejéből egy fa nőtt ki, amit ki kellett vágni, hogy a Trabit kiszabadítsák. Teljesen darabokra szedték, homokfúvatták, lakatolták, fényeztették. Illetve sok alkatrészt újra gyártottak. Az autó teljesen újszerű állapotban van. A küszöbök 1 mm helyett 2 mm-es lemezből készültek, illetve a használhatóság miatt 12 voltosra alakították át az elektromos rendszert.
A gyönyörű belső
Személyes kedvencem a belseje, azon belül is a kárpitozás. Az ülések vászonból és műbőrből voltak, de Attila nem talált megfelelő vászont, így két színű műbőrből lett csodaszépen felújítva minden ülés. Az ember ahogy benéz, kívánatos műtárgyat lát,nem is autót.
A műszerezettség egyszerű de ízléses és szép. A kilométeróra míves, a lámpa, ablaktörlő és egyéb kapcsolósora is formás.
Ki is próbálhattam
Ami számomra a találkozás koronája volt, hogy ki is próbálhattam az 56 éves matuzsálemet. Picit nehezen találtam az egyest. Attila elmondta, ennek az az oka, hogy a kormányváltókar rúdjánál a szigetelés nem gyári.
A rövid egyessel könnyen indul meg az 500 cm3-es 18 lóerős autóka. Picit sem pörgetem, szépen veszi a sebességeket és már hatvannal is megyünk. Ennél több ide nem kell. Élvezem a gördülő hat évtizedes történelmet. Feltódulnak az emlékek, mikor mi is Trabiztunk, bár az már 601-es volt. Könnyen fordul a szervó nélküli kis ékszer, a fék is elegendő. Attila elmondta, hogy vett hozzá után-gyártott fékbetéteket, de 1800 km alatt elkoptak. Most a régi, gyári szegcselt betétek vannak benne és kitűnően teszik a dolgukat.
Arról nem kérdeztük Attilát, mennyibe fájt neki a felújítás, de ezt egy ilyen nyilvánvaló szerelemnél nem is illik. Ha egy picit is esik az eső, a kis Trabi már nem dugja ki az orrát a garázs védelmező melegéből, és ez látszik is rajta. A végére hagytam a számomra legmegdöbbentőbbet.
Nézzék a fotót az autó aljáról, erről enni lehetne.
Köszönjük Attilának, hogy megmutatta nekünk gyönyörű Trabiját! Ha elkészül a lánya Volvo Amazonja, jövünk!
