Személyes gondolatok az elmúlt 50 évből autókról, az internetről és a vásárlásokról

Bár a magyar lovas nemzet, én autók közt születtem. Édesapám az egykori Autóközlekedési Tanintézet középvezetőjeként egy tanuló-autóval ugrott haza édesanyámért, mikor eljött a szülés ideje.

A Mártírok útja (ma Margit körút) és Frankel Leó út sarkán nem volt balra kanyarodási lehetőség, apukám kiszólt a forgalmat „sakktáblán” irányító rendőrnek balra villogó irányjelzővel, hogy „viszem a feleségemet szülni!”, amire a rendőr belefújt sípjába, egyenesen feltartott gumibotjával megállította a forgalmat, majd jelezte édesapámnak, hogy forduljon be balra.

Színezni és rajzolni használt tesztlapokon tanultam, és amikor betegség miatt az óvoda nem vett be, apukám KRESZ óráin nem értettem, hogy miért kell elmondani felnőtt embereknek olyan nyilvánvaló dolgokat, mint a jobb kéz szabály, vagy a rendőri karjelzések jelentése. Amikor harmadik gimnazista koromban némi hátszéllel 1 hónap alatt végeztem az elméleti és gyakorlati tanfolyamot, édesapám már nyugdíjas volt, az elméletet hibátlanra hoztam, a gyakorlatba bele csúszott egy kis gyorshajtás (110-zel a külső Bécsi úton), de amikor azzal köszönt el a vizsgabiztos, hogy üdvözlöm apukát, megnyugodtam.

Az autó azóta is a mindennapjaim része. Örömmel nyugtázom, hogy nem csak a Merkúr éves katalógusait nézve álmodozhatunk, az egyszerű fekete-fehér vázlatrajzok mellett található felszereltség listát böngészve. Mert bizony egy 120-as Skoda is több változatban volt kapható. Rendelhető. És előbb megérkezett, mint egy Lada. Bár tudom, napjaink konjunktúra időszakában is nagy a szórás a fizetések között, de amikor 1988 szeptember 16-án a Merkúr bejelentette, hogy „nyugati” személygépkocsik forgalmazásába kezd, és a Volkswagen Golf ára 590.000 Ft, míg az Opel Kadet ára 600.000 Ft lesz, elszomorodtam.

Az új adórendszer miatt frissen felbruttósított bruttó átlagbér 6.984 Ft volt. A pályakezdő középiskolai tanár fizetésem ezt nem érte el, 5.200 Ft volt. De ne felejtsük, az akkori felfogás szerint a tanár, és hozzá hasonló értelmiségiek nem dolgoznak, minek nekik többet adni? Matek szakosként nem tartott sok időbe kikalkulálni, ha sem adót nem fizetek, sem semmire nem költök, laza 115 hónap alatt megvan egy Golf. Elszomorodtam, mert 10 év alatt a 2. Ladám is megérkezne, ha befizetném az akkori 150.000 Ft-os vételár felét. Mivel ez az összeg is elképzelhetetlennek tűnt akkor, megelégedve furikáztam 601-es Trabantommal, ami sokak szemében még így is urizálás volt 2 évvel a rendszerváltás előtt.

A saját, s ezzel együtt kicsit az ország helyzetének a mérésére a továbbiakban is előszeretettel használtam a hány évnyi/hónapanyi fizetésből tudok megvásárolni egy Volkswagen Golf személygépkocsit? Ha már valaki nem emlékezne, 1992-ben lépte át az új Golf ára az 1 milliós határt. Akkor a fizetésem bruttó 13.000 Ft volt, 77 havi keresettel már hozzájutottam volna. Közalkalmazottként is nyertese voltam a rendszerváltásnak? Nem éreztem úgy, ezért kitekintettem a versenyszférába, és volt olyan időszak, amikor 5-6 hónapra csökkent ez az érték. Ötven felett azonban elgondolkodik az ember, nem minden a pénz és a karrier, és a használt autó piacon is lehet jó autót találni.

Most újra pedagógusként, és már nem pályakezdőként a közel bruttó 400 ezres fizetéssel 14 havi fizetésből elérhető a már-már luxus kategóriába tartozó Volkswagen Golf. A választék nagy, és a verseny sem kicsi, bizony 8-9 havi fizetésből már nagyon jó új autó vásárolható. Persze az iskola parkolóban is kevésbé hivalkodó egy 15 éves Volkswagen Polo, mint egy új Kia Stonic. (pedig kedvem is, és pénzem is van hozzá!).

Az autózás egy másik fontos vetülete a megszerzésen túl, a megtartás, helyesebben a fenntartás, még inkább a karbantartás. Az autószervizek tekintetében talán kevés volt még az eltelt 27 év. Fushi-Misi professzor még nem ment nyugdíjba, még mindig aktív. Örök talány, hol húzzák le jobban az embert? A márkaszervizben, vagy a sarki kisműhelyben? Tanárként tudom és hirdetem, a tudásnak van értéke. De ez nincs mindig összhangban az árral, az árcédulával. Tisztul azért a piac, párhuzamosan csökken az árak és a minőség közötti különbségek, amit én pozitívumnak érzek. Ebben azért segített az „online”…

Mi az az online? Hogy lettünk online? A 80-as években még csak egy szűk körben volt ismert ez a szó, az egyetemi számítógéphez kapcsolt terminálok voltak „online”, de alig 10 év elteltével már minden munkahelyen helyi hálózatba kötött gépek üzemeltek, online. 1995-ben részt vettem egy „online” konferencián, ahol a szakmai résztvevők, még nem tudták, hogy az internet a nyerő. Én sem, ezért tettem fel a kérdést, hogy meddig lesz versenyképes a BBS (Bulletin Board System), vagy a CompuServe, miközben terjed az ingyenes tartalmat szolgáltató internet? Elfogadhatónak tűnt akkor a válasz, hogy a Microsoft is most indítja saját online szolgáltatását a Microsoft Network-öt, hogy maradna tere ezek után az ingyenes szolgáltatásnak? Az elmúlt évtizedek erre azért rácáfoltak, kevesen tudják, mi az a Microsoft Network, vagy Compuserve és a BBS is már csak egy felni márka. Mit hozott az internet? Hosszan sorolhatnám, akkor sem lenne teljes a lista, de kiemelek néhány dolgot. Választásokat döntött el, megváltoztatta a tájékozódási és hírolvasási szokásokat épp úgy, mint a vásárlásainkat. Hozta a „dotcom” lufit még 2000-ben. Magyarországon is megjelentek az online kereskedelem csírái. Az apronet.hu ma már a múlt, de van a netpincer.hu vagy a depo.hu, ami képes volt fennmaradni a kezdetektől fogva napjainkig.

Mi köze ennek az autósajtóhoz? Az információk gyors és könnyű elérhetősége megváltoztatta az autópiacot is. Ma már kevesen mennek ki a Nagykőrösi útra vagy a sarki autókereskedésbe, inkább felmegyünk a hasznaltauto.hu vagy a mobile.de oldalra. Mielőtt szervizbe vinnénk az autónkat, rákeresünk az adott szervizről szóló véleményekre, összehasonlítjuk az árakat. Mivel a gumiszerelés szinte fix áras – mint a szocializmusban – valami extrát keresünk, hol lehet online időpontot foglalni, hol kell a legkevesebbet várni, vagy éppen melyik van a legközelebb? Esetleg optimalizálunk a három szempontra. Gyártók és márkakereskedők, szervizek és szolgáltatók tudják, már nem elég egy jó reklám, fontosabb a jó viszony az online világgal.

Kiegészítőket is már csak online keresünk. Ablaktörlő lapátot, szivargyújtó USB átalakítót, vagy mobil telefon rögzítőt. Ma épp ez utóbbit kerestem, természetesen online. Argep.hu, arukereso.hu… Azt gondolja az ember, ezen oldalakon megtalálja a legjobb ajánlatot. És nem csak az árcédula számít, és nem is csak a népszerűség, amivel irányítani próbálják a vásárlókat, szeretnénk azt hinni, hogy mi döntünk. De sokszor már a szempontrendszert is irányítják a szűrési lehetőségekkel. Ismerjük a keresőoptimalizálás gyakorlatát is, amennyire lehet, már inkább a yahoo keresőt használom a google helyett, és keresem az újabb, kevésbé népszerű oldalakat. Ma például az arcedula.hu oldalon találtam meg azt a telefon tartót, ami elsősorban funkcionális elvárásaimnak, de természetesen ár teljesítmény arány tekintetében is megfelelt.

Amint az autóválasztást és vásárlást hosszas vizsgálódás előzi meg, és szempontrendszerünk az idővel megváltozik, úgy az online szokásainkat is néha felül kell vizsgálni, ha sok időnk nincs is a tartalmak ellenőrzésére, böngészésekor, olvasásakor is törekedjünk arra, hogy saját szempontrendszerünk alapján szelektáljunk, és ne hagyjuk, hogy mindenben átvegye a vezetést az online világ. Mert aki az autókat szereti, szeret vezetni, és nem szereti, ha vezetik, főleg azt nem, ha megvezetik.