És ha az a motor az autóban felrobban, mit csinál utána vele? – tehetjük fel a költői kérdést…
Autós tévhiteket oszlat el dr. Kiss Péter professzor, a Szent István Egyetem Gépészmérnöki Kar Járműtechnika Tanszékének tanszékvezető professzora.
A napokban Gödöllőn jártam a Szent István Egyetem Gépészmérnöki Kar Járműtechnika Tanszékén, ahol Dr. Kiss Péter tanszékvezető professzorral beszélgettünk az ott folyó oktató és kutatómunkáról. A professzor úr elmondta, hogy a Gépészmérnöki Karon évtizedek óta folyik mezőgazdasági és általános gépészmérnök képzés. A Járműtechnika Tanszék, illetve jogelőd tanszéke (Traktorok-Automobilok Tanszék) az 1950-es alapítástól fogva foglalkozik belsőégésű motorokkal, járművekkel és traktorokkal. A tanszék korszerű stabil fékpadokkal, modern diagnosztikai és kipufogógáz elemző berendezésekkel rendelkezik.
Forrás: Autószektor
Az elmúlt félévben adták át a görgős járműfékpadot, melyen nem csak teljesítményt, hanem hajtóanyag fogyasztást és emissziót is tudnak mérni és a vizsgálatokhoz nagy teljesítményű motorhűtést, menetszelet biztosító berendezéssel is rendelkeznek. A járműtechnikai laboratóriumban lévő kb. 1 milliárd forintot érő berendezéseket napi rendszerességgel használják a BSc és MSc-s mérnökhallgatók oktatásához, kutatást-fejlesztést segítő vizsgálatokhoz és doktori disszertációkhoz szükséges mérésekhez egyaránt. Hallgatók körében népszerűek a tanszék szakirányai, ezek: Járműtechnika, Erőgéptechnika, Járműelektronika és mechatronika.
Kifejezések téves használata az autók világában
A Professzor úrral való beszélgetéskor felvetődött, hogy az autós fogalmakat sokszor helytelenül vagy nem kellő precizitással használjuk. Mi valójában a benzin és a gázolaj? Tüzelőanyag? Üzemanyag? Vagy hajtóanyag? Sokszor halljuk: fogyasztás, tüzelőanyag fogyasztás, hajtóanyag fogyasztás, üzemanyag fogyasztás. Melyik a helyes? Vegyük sorra ezek jelentését.
Tüzelőanyag:
a benzint vagy gázolajat elégetjük a motorban, tehát használhatjuk a tüzelőanyag kifejezést. De a tüzelőanyag fogalomban benne van minden olyan anyag, amit tüzelésre (értsd akár otthoni fűtésre) használunk. Tehát benne van például a szén vagy a fa is.
Üzemanyag:
minden olyan anyag, ami a motor vagy a jármű üzeméhez kell. Ide tartozik a benzin, gázolaj, de például a motor kenését adó motorolaj és a hűtést biztosító hűtőfolyadék is, továbbá pl. fékolaj, klímaberendezésbe való gáz és minden olyan további anyag, ami a jármű üzeméhez szükséges.
Hajtóanyag:
ez a kifejezés azokat az anyagokat jelöli, amik ténylegesen hajtják a motort. Ilyen a benzin, gázolaj, de lehet gáz, növényi olaj vagy alkohol is. Elektromos autók (villanymotorok) „hajtóanyaga” a villamos áram. Ott nem hajtóanyag fogyasztásról, hanem villamosáram fogyasztásról beszélünk.
Visszatérve a belsőégésű motorokhoz, ha fogyasztásról beszélünk, akkor a hajtóanyag fogyasztás kifejezés a helyes, mivel itt kifejezetten a motor által elfogyasztott hajtóanyagra utalunk. Ha még inkább szeretnénk hangsúlyozni a motort, akkor mondhatunk motorikus hajtóanyag fogyasztást is.
És akkor a nagy kérdés: Önnek robbanómotoros autója van?
Nem hiszem. A robbanómotor kifejezés használata helytelen, mert valójában a hengerben nem történik robbanás, hanem gyors lefolyású égés. Robbanáskor a lángfront közel hangsebességgel, de mindenképpen 100 m/s feletti sebességgel terjed Ezzel szemben a motorban az égés során a lángfront terjedési sebessége 10~30 m/s között van. Így tehát a helyes kifejezés a belső égésű motor. Viccesen úgy is mondhatnánk, ha robbanó motorunk lenne, akkor minden egyes motorindítás után új motorra és kezelőszemélyzetre lenne szükség.
Szót ejthetünk még a szívó motorról is, ami feltöltés szempontjából tulajdonképpen atmoszférikus feltöltést jelent. Ilyenkor a friss töltetet a motorba a külső (környezeti) légnyomás nyomja be. Feltöltött motoroknál ezt a szerepet a feltöltő által létrehozott nyomás látja el.
És a hajtókar valóban hajtókar? Vagy hajtórúd? Szakmai berkekben használatos mindkét kifejezés, pedig valójában csak a hajtórúd elnevezés a helyes, hiszen valójában rúdként működik nem pedig (erő)karként.
Köszönet dr. Kiss Péter professzor úrnak a felvilágosító gondolatokért. Legközelebb a tanszék laborjából jelentkezünk izgalmas dolgokkal.
http://www.gek.szie.hu/folyamatmernoki-intezet
