Kedvenc Simson Staromról már rég született írás. Olyannyira, hogy már 58 éves. Pedig elég sok dolog történt vele az utóbbi időben. De lássuk sorra.
Ami a legnagyobb lépés, hogy elkészült a berúgókartengely cseréje. Ezt egy kedves motorszerelő ismerősöm csinálta meg nagyon szakszerűen. Nekem csak el kellett vinnem hozzá a komplett blokkot. Ha már ott volt, cserélte a tömítéseket, szimeringeket. Természetesen olajcsere is volt, illetve kapott a blokk új imbisz csavarokat is. És végre, a kis Simo már nem csak tolásra indul.
Molnár Zoltán kárpitos ismerősöm gyönyörű üléshuzatot készített, a díszlécet pedig András barátom ügyes kezű felesége szerelte fel. (Más nem tudta, mivel a dupla bőrt is át kellett lukasztani.)
Egy börzén vettem csodaszép kipufogót, ami szintén sokat dobott a motoron. Még korábban kapott új gumikat is, ami elég komolyat javított a viselkedésén.
Sajnos a gyújtással még voltak gondok, sokat küzdöttem vele. Amikor egyszer szétszedtem, arra lettem figyelmes, mintha az alaplap mozogna. Jobban megvizsgáltam, és kiderült, a majdnem hat évtizedes csavarok már nincsenek a toppon. Motorszerelő ismerősöm tanácsára megmértem a furatmélységeket, vettem új erős csavarokat, méretre vágtam őket és újra összeszereltem a gyújtást. Fényévekkel nőtt a motor megbízhatósága. Hidegen már a gyári előírás szerint indul – három rúgás gyújtás nélkül, szívatóval, majd szívató vissza, gyújtás rá, és rúgásra indul. Minden szép is volt, de aztán melegen elkezdett egyre nehezebben indulni. Büszkén indultam volna a benzinkútról vagy a bevásárlásból, de aztán csak a tolás maradt, a büszkeségem pedig elszállt.
Vettem új kondenzátort, ez picit segített, de nem oldotta meg teljesen a problémát. Maradt még a gyújtótekercs cseréje. Vettem is egy elvileg hozzá való 6 voltosat, de nem teljesen egyezik meg a gyári alkatrésszel. Az egyik különbség, hogy a régi csavartövekben van egy-egy távtartó, ami nem levehető. Ilyet majd megpróbálok szerezni, de így sem vagyok biztos, hogy meg merem majd próbálni ezzel az alkatrésszel beindítani.
Úgyhogy valószínűleg visszarakom a régi tekercset, így még eljárkálok egy darabig, aztán jön az átalakítás, amire több alternatíva is van, például a VAPE gyújtás.
Azért még voltak kalandok. Egy jól sikerült motorozás után még egyszer be akartam indítani, hogy lássam, még mindig működik-e, de egy hatalmas benzintócsa keletkezett alatta. Nem örültem… Egyből arra gondoltam, hogy eddig bírta az 58 éves úszó – nem is olyan rossz élettartam- és tényleg, kilyukadt. Mikor kiszedtem, lötyögött benne a benzin. Vettem egy utángyártottat, beszereltem, de meg se mozdult. Vettem egy másik boltban egy másikat. Mindkét helyen elmondták, hogy ez jó bele, mert az összeshez ilyen kell. Hát nem.
Viszont addig forgattam, míg észrevettem, hogy a tövében, ahol a kis tengelyen forog, a gyári úszó két csápja, amik a két úszótartályt tartják, később kezdenek el kifelé ívelni. Az új egyből kikanyarodik és nekifeszül az úszóháznak. Ezért nem tud moccani sem. Viszont két jól irányzott pici bereszeléssel ezt a gondot is orvosoltam, azóta teszi a dolgát az úszó.
Ami még fontos, az a kormányközeli fronton történt. Már jó régóta csak a bal oldali gyári markolat és kuplungkar volt meg, de dédelgettem a reményt, hogy lesz ugyanolyan jobbra is. Aztán idén nyáron feladtam. Szóval vettem N-s Simsonhoz való gáz-és baloldali markolatokat, kuplung és fékkart, szívató kart és tükröket, meg ami még kellett, például bowdeneket. Kis küzdelem után összeállt a kép. Hát, finoman szólva nem gyári.. De nagyon sok előnye van. Végre egységesen néz ki. A tükrökben nem a vállamat látom. És lett féklámpa kapcsolóm is. Igen, az kimaradt, hogy a hátsó kerékdobban lévő gyári féklámpa kapcsolóval elég sokat szí… próbálkoztam. Kint beállítottam, kipróbáltam és szépen működött. Aztán beraktam a kereket a helyére és meg se mukkant. Ezt kb. háromszor eljátszottam, utána kevésbé mosolygósan úgy döntöttem, hogy ezt inkább hanyagoljuk. Viszont az újabb Simsonok első fékkarjában van egy nagyon jól kezelhető féklámpa kapcsoló. Szépen odavezettem a kábelt, adtam neki testet. Majd kis állítgatás után láss csodát, működik a féklámpám!
Szóval itt tart most a Simson Star. Ezen a nyáron már egész jókat motoroztam vele. Sajnos a kilométerórám ismét nem jó, ezzel majd még foglalkozni kell! De érzésre olyan 50-60 –as utazót kényelmesen lehetne tartani, ha nem csak 40-nel mennék persze. A végsebessége pedig 70 fölött lehet.
Nagy élmény egy ilyen öreg géppel motorozni, főleg így, hogy már egész megbízhatóan működik és az emelkedőkön sem gurul vissza. Tekintve, hogy Édesapám vette újonnan, ez már nálunk marad. Apu is nagyon örül a kis veterán motor újjászületésének és már a fiam is érdeklődik…
Az előző részek:
Feliratkozás az Autosajto.hu hírlevelére
